Csíkmadaras

Csíkmadaras (románul Mădăraș, németül: Neuhammer in der Tschik) község Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott.

Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén. Lakossága 2199 fő. Lakossága szinte teljes egészében magyar (2011-es adat).

Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet, hogy solymászok faluja volt. 1332-ben említik először.

A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas- és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas- és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való.

A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira.

Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 méter magas Madarasi-Hargita.

Híres szülöttei az 1825-ben született Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár és az1882-es születésű Cs. Bogács Dénes helytörténész.