Szociális ellátás

A Tárnokon igénybe vehető szociális ellátások: az Idősek Klubjában biztosított a nappali ellátás, a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és az Egészségház emeletén pedig a családsegítés.
Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása – szociálisan rászorult, vagy önálló életvitel fenntartására nem, vagy részben képes személyek az ellátottak. Leginkább a betegségben szenvedők, időskorúak, fogyatékkal élők, egyedülállók, jövedelem nélküliek, illetve település szintű bejelentővel rendelkező vagy hajléktalan személyek veszik igénybe a szolgáltatást.
Családsegítés – a szolgáltatás célcsoportjába minden Tárnok közigazgatási területén élő személy beletartozik. A célcsoportra jellemző, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő személyek, családok, akik a változó társadalomban nehezebben tájékozódnak, érdekérvényesítő képességük alacsony, hajlamosak a mentális romlásra és a perifériára sodródni. (Tartós munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek, stb…)

Idősek nappali ellátása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó Önkormányzati rendelet alapján a szolgáltatást a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat biztosítja.
A nappali ellátás hajléktalan személyek és a saját otthonukban élő, az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére.
Igény szerint biztosítja az ellátottak napközbeni étkeztetését, szabadidős programjait. Szükség szerint megszervezi az egészségügyi alapellátást (szakellátáshoz való hozzájutást), hivatalos ügyek intézésében segít, munkavégzési lehetőségét szervez, életvezetésben segít.
Az ellátást igénybe vevőknek lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, mosásra, fürdésre, közösségi együttlétre, egészségügyi gondozás keretében vérnyomásmérésre. A tagoknak lehetősége van szabadidős és foglalkoztatási programokon való részvételre. A klub programját, a tagok igényének megfelelően, a klubvezető állítja össze. A programban heti rendszerességgel ismétlődő programok (pl. filmklub, zenehallgatás, társasjáték, stb.) illetve alkalmi programok (pl. kirándulás, névnapok tartása) fordulnak elő.
A feladatok ellátásában segítséget nyújtanak az egyház, a vöröskereszt, a civil szervezetek és a vállalkozók képviselői is.
Az önkormányzat személygépkocsijával megoldott a nehezen mozgó, vagy messzebb lakó klubtagok beszállítása.
Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Az Idősek Klubjában biztosított étkezésért az ellátott, jövedelmétől függően személyi térítési díjat köteles fizetni. A szabadidős programok látogatása, a személyes ruházat tisztítása és a személyes tisztálkodás térítésmentes.

Étkeztetés

A szociális étkeztetés a személyes gondoskodás körébe tartozó olyan szociális alapszolgáltatási forma, melynek keretében a szociálisan rászorultak részére főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt biztosítanak.
Településünkön a szociális étkeztetést az önkormányzat A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a Tárnoki Szociális Védőnői Szolgálat által biztosítja.
Azok a szociálisan rászorult személyek jogosultak étkeztetésre, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt saját maguk, illetve maguk és ellátottjaik részére, tartósan vagy átmeneti jelleggel, a legalább napi egyszeri meleg étkezést nem tudják biztosítani.
A szolgáltatás célcsoportja leginkább a betegségben szenvedők, szenvedélybetegek, időskorúak, fogyatékos személyek, egyedülállók, jövedelem nélküliek és a hajléktalan személyek. Az ellátást minden Tárnokon lakó ember igénybe veheti, ha a szociális rászorultsági kritériumoknak megfelel. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza, az igénylő jövedelmi helyzetétől függően kerül sor a személyi térítési díj megállapítására.
A településen, a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat által működtetett főzőkonyhán történik a főzés, ahonnan gépjárművel szállítják az ételt az intézmény tálalókonyhájába (2461 Tárnok Fő u. 61.). Itt lehetőség van a helyben fogyasztásra, az étel elvitelére és a kiszállítás igénybevételére is. A kiszállítás térítésköteles, a szállítási díj összegét a mindenkori hatályos helyi rendelet szabályozza.
A jogi szabályozás értelmében, az étkeztetést minden esetben a településen élő lakosság szükségleteinek megfelelő módon kell megszervezni, azonban speciális (pl.: diétás) étkezési igényt jelenleg nem tudunk vállalni.
Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A jövedelemvizsgálat után az intézményvezető megállapodást köt a kérelmezővel, mely megállapodás tartalmazza a térítési díj összegét és a fizetési feltételeket.
Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni.
Az ügyfél az étkezés igénybevételét 24 órával a szüneteltetés előtt, de legkésőbb a szolgáltatást megelőző nap 10 órájáig lemondhatja személyesen vagy telefonon a szolgáltatónál (Tárnok Fő u. 61. telefon: 23/387-415). A szolgáltatás megszüntetése iránti kérelmet írásban kell benyújtani.
A szolgáltatás nyújtása megszűnik az ügyfél halálával, illetve ha a térítési díjat nem fizeti meg.

Házi segítségnyújtás

A szolgáltatást a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.), továbbá a 29/1993. (II. 17.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről, valamint a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a Tárnoki Szociális és Védőnői Szolgálat nyújtja.
Cél, hogy azon személyek, akik koruk, egészségi állapotuk, vagy szociális helyzetük és önellátási képességük miatt rászorulnak, rendszeres segítségben részesüljenek hétköznapi életvitelük, esetleges betegségük és társadalmi életük vonatkozásában.
A szolgáltatás célcsoportja leginkább a betegségben szenvedők, nehezen mozgó időskorúak, fogyatékos személyek. Ha a családja körében él is az ügyfél, de ők nem tudják ellátni munkahelyi elfoglaltság miatt, vagy nem értenek a szakszerű gondozáshoz, akkor a szolgáltatás segítséget jelent. A célcsoport életkora jellemzően 60 év feletti. Többségük egyedül, vagy idős házastársával élő nyugdíjas ember.
A célcsoport lakókörnyezete sokszor komfortos, azonban gyakran komfort nélküli. Többen nagyobb házban élnek, így annak fenntartása és rendben tartása jövedelmükhöz és egészségi állapotukhoz képest aránytalanul nagy anyagi és fizikai terhet jelent.
A segítőmunka során szerzett tapasztalatok alapján várható az igénylők számának növekedése. A szolgáltatást igénybevevő számára saját lakókörnyezetében kell biztosítani azokat az ellátásokat, amelyek az önálló életvitel fenntartásához szükségesek.
A házi segítségnyújtást a vonatkozó jogszabályi előírások és szakmai iránymutatások alapján egyénre szabottan kell végezni.
A házi segítségnyújtás keretében a gondozó bevásárol, biztosítja a gondozott személyi higiénéjét, segít a mosásban, takarításban, szükség esetén orvoshoz kísér, gyógyszert vált ki, segít a hivatalos ügyek intézésében.
Az ellátást kérő gondozása egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével az egyéni szükségletnek megfelelően kerül meghatározásra.
Az ellátás igénybevétele önkéntes, az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. Benyújtandó a háziorvos által kitöltött űrlap. Jövedelemvizsgálat szükséges a térítési díj megállapításához.
Az intézmény vezetője a gondozó közreműködésével elkészíti a gondozási szükséglet vizsgálatát, aminek eredményéről tájékoztatja az igénylőt. Az intézményvezető megállapodást köt a kérelmezővel, mely megállapodás tartalmazza a térítési díj összegét és a fizetési feltételeket. Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni.
Az ellátás tartalmát részletesen kell rögzíteni az egyéni gondozási tervben, ha szükséges, ennek részeként az ápolási tervben. Az elvégzett munkát az igénybevevő aláírásával igazolva a gondozási naplóban kell rögzíteni.
Az igénylő írásban kezdeményezheti a gondozó személyének megváltoztatására vonatkozó kérését, amelyet indokolnia kell.
Ha az ellátásban részesülő személy ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni, melynek tartalmára, készítésére és felülvizsgálatára szintén az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben rögzítettek az irányadóak.
A gondozási/ápolási terv tartalmát az intézmény gondozója az ellátottal és a vele együtt élő családtaggal, háziorvossal együttműködve alakítja ki. A gondozási/ápolási tervben foglaltakat félévente felül kell vizsgálni, tartalmát az ellenőrzést végző ellenjegyzi.
A célunk az, hogy az ellátottak fizikai és mentális segítséget kapjanak az életvitelük teljesebb megéléséhez.
Az ellátást az intézmény házi segítségnyújtásban alkalmazott szakemberei végzik munkanapokon 7.30 -15.30 óráig. A házi gondozók munkájukat az általuk ellátandó feladat jellegének megfelelően, és a gondozottak igényeit figyelembe véve, heti munkaterv alapján végzik.
Az alkalmazottnak meg kell felelnie a törvényi előírás szerinti végzettségnek, és alkalmasnak kell lennie a bizalmas állás betöltésére. Személyében alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ellátottakkal kapcsolatot teremtsen, igényeiket megértse és – kompetenciáján belül – megoldja, vagy együttműködésben dolgozzon más szakemberekkel a feladat ellátásán. A munkavégzés során különös gondot kell fordítani a segítő kapcsolat kialakítására és annak minőségi fenntartására, a szakma és esetenként az orvos előírásai szerinti gondozásra-ápolásra. Az ellátásban segítséget kell adni a testi higiénia megtartásában, az egyéb szociális ellátásokhoz történő hozzájutásban és a környezettel való kapcsolattartásban. Közre kell működni az ellátott háztartásának vitelében (bevásárlás, takarítás, mosás, stb.). Folyamatosan meg kell figyelni az ellátott egészségi állapotát (látás, hallás, étvágy helyzete, gyógyszerfogyasztás mértéke). Észlelt megbetegedés esetén értesíteni kell a háziorvost és a hozzátartozókat. Az előírt gyógyszert ki kell váltani és megfelelően adagolva beadni. Segítséget kell adni ahhoz, hogy a gondozott minél tovább megőrizze lelki egyensúlyát, meglévő aktivitását, megőrizhesse társas kapcsolatait. A munka jellegéből adódóan az ellátottal személyes és bizalmi kapcsolatban végzi az alkalmazott a tevékenységét. Az egyéni gondozással tud a leginkább alkalmazkodni az ellátott igényeihez, életmódjához. Elő kell segíteni, hogy az ellátottak minél nagyobb számban meg tudjanak jelenni helyi és társadalmi rendezvényeken, bekapcsolódjanak különböző szervezetek tevékenységébe. A gondozási szükséglet vizsgálata meghatározza az ellátandó feladatokat és a gondozásra fordítandó időt. A megállapított gondozási időtől az ellátott írásbeli nyilatkozattal eltérhet. Ha kevesebb időben kéri a gondozást, akkor az olyan mértékben csökkenthető, ami még nem veszélyezteti az ellátottal végzendő minőségi szakmai tevékenységet. Ha nem lehet a kért rövid időtartamban elvégezni a feladatot, azt a szolgáltató írásban közli az ellátottal.
Az ellátottal kapcsolatos teendőket részletes feladatbontásban, felelősökkel és időpontokkal az egyéni gondozási tervben kell rögzíteni. A terv kialakításába be kell vonni az ellátottat, ha van, törvényes képviselőjét, az ellátott által megnevezett családtagokat, személyeket, a háziorvost és más szükséges személyeket. Állapotváltozás esetén a tervet módosítani kell.
Fertőzésveszély esetén a szolgáltatás előzetes vizsgálatot követően akkor nyújtható, ha van az intézménynek szabad kapacitása arra, hogy - a jogszabály szerint - egy szakembert csak a fertőző helyen élő ellátottal végzett tevékenységre felszabadítson. Erre jelenleg nincs lehetőség.
Ha az ellátott otthonába nehéz a bejutás, mód van arra, hogy a bejutáshoz feltétlenül szükséges kulcsokat írásbeli átadás-átvétellel az alkalmazott átvegye az ellátottól.
A vásárlások alkalmával a megvásárolandókról listát kell írni, a bevásárlás megtörténtével tételesen írásban el kell számolni. Az alkalmazott saját pénzét nem használhatja.
Elszámolásnál arra kell törekedni, hogy az ellátott megértse azt, és bizalma megmaradjon.
A tényleges igénybevételt a jogszabályban szereplő gondozási naplóban az ellátott aláírásával naprakészen kell vezetni, központi nyilvántartási rendszerbe jelenteni és a hónap végén, a következő hónap 5-ig összesítve le kell adni a csoport vezetőjének. A gondozási naplóban aláírással hitelesített gondozási idő térítésköteles, mely fizetési kötelezettség csökkentéséről, illetve elengedéséről a helyi rendeletben szabályozott illetékes dönt. A naplót a hó végén a jogszabályi előírások szerint összesíteni kell, és összefűzve tárolni. Ez az alapja a normatíva igénylésének és elszámolásának is.
Az intézményvezetőnek a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos döntései ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez címzett, de az intézményvezetőnél benyújtott jogorvoslattal lehet élni.
Az ügyfelek a házi segítségnyújtásért személyi térítési díjat kötelesek fizetni. A térítési díj összegét az önkormányzat rendelete alapján az intézmény vezetője állapítja meg. A térítési díj mértékét a rendelet alapján kell felülvizsgálni, legfeljebb évente két alkalommal. A térítési díj megfizetése készpénz-átutalási megbízással (csekk) utólag történik, számla ellenében.
Az ellátott az igénybevételt 24 órával a szüneteltetés előtt lemondhatja személyesen a Szolgáltatónál (Tárnok Fő u. 61.) vagy telefonon a (23/387-415). Kórházba kerülés esetén az intézmény az ellátást a tudomására jutás idejétől szünetelteti az ellátott jelzéséig. A szolgáltatás megszüntetésének kérését írásban kell benyújtani. A szolgáltatás nyújtása megszűnik az ellátott halálával, illetve ha a térítési díjat nem fizeti meg.

Családsegítés

Az 1/2000. (I.7) SzCsM rendelet értelmében a családsegítés a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátás.
A családsegítés a szociális és/vagy mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek az életvezetési képességeinek megőrzése, a veszélyeztetettséghez vezető okok megelőzése, megszüntetése, valamint a krízishelyzet megszüntetése céljából nyújtott szolgáltatás.
A családsegítő szolgálat elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil tevékenységet, kezdeményezi az önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek speciális ellátását.
Figyelemmel kíséri a helyi társadalomban élők helyzetét, és beavatkozást kezdeményez a leszakadás megelőzésére.
A kliensek jelentős része főként nyugdíj előtt álló korosztály, tartós munkanélküli, csökkent munkaképességű, fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg / főként alkohol, drog /, és pszichiátriai beteg. Növekszik a külterületen élő, egyedülálló, munkanélküli, vagy alacsony jövedelmű, rossz egészségi állapotú emberek száma, akik között magas a férfiak aránya.
A tehetősebb, munkával rendelkező, de adósságterhet hordozó családok is kérik a segítségünket kapcsolati és anyagi problémák miatt.
A fogyatékkal élő emberek számára az ellátásokhoz való hozzájutást segítjük, együttműködési megállapodás keretében a támogató szolgáltatás is biztosított.
A nem foglalkoztatottak számára különböző szolgáltatásokat nyújt, valamint szolgáltatásokat szervez.
A családgondozó feladatai:

• Közvetít kliens és más ellátási területek szakemberei között, amennyiben a probléma jellege azt indokolja.
• Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást biztosít. 
• Szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében.
• Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez.
• Segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához.
• Segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.
• Segítséget nyújt hivatalos ügyintézéshez, kérelmek, beadványok elkészítéséhez.
• Részt vesz adományok gyűjtésében, közvetítésében.
• Felkérésre környezettanulmány készítése

A családsegítő szolgáltatás megelőző tevékenységet, személyes kapcsolatban rendszerszemléletű családgondozást, csoportos tevékenységben csoportos és közösségi szociális munkát végez, továbbá, a helyi társadalom tekintetében felmérést, koncepciót készít. Általános segítő szolgáltatás keretében feladata a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, az ismétlődően előforduló problémák okainak jelzése az illetékes hatóság, illetve szolgáltatást nyújtó szerv felé.
A családsegítő szolgálat feladata a szociális válságkezelés (krízisintervenció), a lélektani válságkezelés, az egyének és családtagok kapcsolatkészségének javítása (konzultáció), pszichológiai, egészségügyi, jogi, ügyintézési és egyéb tanácsadáshoz való hozzáférés segítése, a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekű és meghatározott célú felajánlások összehangolása, a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése.
Megelőző tevékenység: a helyi csoportok szerveződésének elősegítése. Az egyes ember érdekérvényesítését növelheti azáltal, hogy összefog más hasonló helyzetben lévőkkel és közösen lépnek fel helyzetük javítása érdekében. A társadalmi összefogást és a meglévő csoportok együttműködését segítjük elő. Új szolgáltatások létrejöttéhez nyújtunk segítséget felmérésekkel és a tervezésben való részvétellel. Együttműködés keretében az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, hivatalokkal, munkaügyi szervezettel összefogva teszünk a rászorulókért.
Családgondozás: Szakmai módszerek használatával tárjuk fel az egyén helyzetét, megállapodást kötünk a nehézségek felszámolására, cselekvési tervben részletezzük a tennivalókat a felelősség megjelölésével és a lehetőségek feltárásával, az erőforrások mellérendelésével támogatjuk a probléma megoldását. A folyamatba bevonjuk az érintetteket, a segíteni tudó szakembereket, szolgáltatókat.
Környezettanulmány készítése: Írásbeli felkérésre az érintett lakókörnyezetében készíti el a környezettanulmányt a családgondozó. A dokumentumot a készítőn kívül legalább egy jelenlévő felnőtt személlyel alá kell íratni. A családgondozó testi épségét veszélyeztető környezetben környezettanulmányt nem végezhet. Ezt a megállapítását a felkérővel közölni kell.
Hivatalos ügyek intézése: Az intézményben elérhetőek a helyi támogatások igényléséhez szükséges űrlapok, interneten az országos szinten elérhető támogatások űrlapjai (pl. nyugdíjigénylés, családtámogatások, stb.). A jogosultsági kritériumokat ismertetjük és javasoljuk az elérhető támogatások igénylését. Közreműködünk a kérelmek benyújtásában.
Tartós munkanélküliekkel végzett esetmunka: A családgondozáshoz tartozó tevékenység. A munkanélküliség okainak feltárása, ezek elhárítására kidolgozott terv végrehajtása, elhelyezkedés segítése egyéni felkészítéssel, munkaerő-piaci tanácsadással. A családgondozáshoz kapcsolódóan, a családgondozón keresztül igénybe lehet venni jogi és pszichológiai tanácsadást.
Feladat továbbá krízishelyzetet, veszélyezettséget észlelő jelzőrendszer működtetése, és a velük történő folyamatos kapcsolattartás. A jelzőrendszer tagjai a Szt. 64. § (4) bekezdésének (e) pontjában foglalt, a településen működő szervezetek képviselői.
A családsegítés a meghatározott jelzőrendszer működtetése körében:

• a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arra való tájékoztatásra, tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,
• fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében,
• a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszűntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, az intézkedés tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt,
• folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve a családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve a család szociális ellátások iránti szükségleteit.

Évente legalább egy alkalommal a tagoknak jelzőrendszeri megbeszélést kell szervezni, melyen áttekintik a helyi ellátórendszert, annak működését, tevékenységüket összehangolják.
Egyéni esetkezelés, családgondozás: A segítő szolgáltatás a szociális munkát végző és az ügyfél együttes és egyenrangú munkafolyamata. A munkafolyamatot az első interjú során az ügyfél szükségleteinek megállapításával és a problémamegoldó alternatívák kidolgozásával kezdi a családgondozó, melyet megállapodásban rögzít. A megállapodás tartalmazza az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az ügyfél és a segítő együttműködésének módját, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. A segítő szolgáltatás az ügyfél otthonában, családi környezetében tett látogatásokon és a családsegítő szolgálatban folytatott segítő beszélgetés, segítő tevékenységek útján valósul meg. A tevékenységhez tartozik az ügyfél megbízásából végzett ügyintézés, megbízásából képviselete és menedzselése is.
A családgondozást jogszabályban előírt esetnaplóban kerül rögzítésre, melynek a megállapodás és a cselekvési terv része. A cselekvési terv szükség esetén, egyetértéssel módosítható. Elkészítésébe bevonjuk az ügyfél családját, ismerőseit, szakembereket, szervezeteket. Amennyiben az ügyfél a cselekvési tervbe foglaltakat és a megállapodást nem tartja be, a családgondozó felhívja figyelmét a megállapodás betartására. Ha ezt követően sem teszi meg az ügyfél a szükséges lépéseket, a családgondozás az együttműködés hiánya miatt lezárható.
Adománykezelés: A családsegítés adományközvetítő tevékenységet végez, az erre vonatkozó belső szabályok alkalmazásával. A természetbeni adományok szerzése, közvetítése egész évben folyamatos.
Tanácsadások: A családgondozó ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat közvetít az ügyfél felé, egy – egy, a szociális munka kompetencia határát meghaladó probléma kapcsán.
A családsegítés dokumentálása: A családsegítés szolgáltatásait a jogszabály (I/2000. (I.7.) SzCsM rendelet) által előírt esetnaplóban és forgalmi naplóban kell dokumentálni. A dokumentációt a családsegítő szolgálat szakmai vezetője legalább negyedévenként ellenőrzi.
A családsegítő szolgáltatás igénybevétele esetén az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtás az esetnaplóban kerül dokumentálásra. Ebben az esetben a segítségnyújtás szakmai tartalma az ellátás igénybevételekor - az ellátást igénybe vevő aláírásával ellátva - írásban kerül rögzítésre. Ez utóbbi esetben az ellátás igénybevételéről a szolgálat és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szolgáltatást igénybe vevő személy problémáit, az elérendő cél érdekében megvalósítandó feladatokat, az együttműködés módját, a folyamatba bevonandó szolgáltatókat, intézményeket, a találkozások rendszerességét, a segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. Az igénybevevőket a jogszabályban szereplő adattartalommal szigorú sorszámozású, lefűzött naplóban nyilvántartásba kell venni. Ez a nyilvántartási szám az eset lezárásáig kíséri az ügyfelet. Ha egy lezárult eset után időben később, ugyanaz az ügyfél igénybe veszi a családgondozást, akkor új nyilvántartási számot kap.
A központi nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatást a családgondozó végzi. Az intézmény vezetője és a szakmai vezető a nyilvántartási rendszer egészére rendelkezik jogosultsággal.
A szolgáltatás önként, térítésmentesen vehető igénybe. A családsegítés igénybevételét nem kell írásban kérelmezni. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
A szolgálatnál jelzésre, telefonon vagy levélben történő igénybejelentést követően (amennyiben szükséges azonnal) a szolgálat munkatársa előzetes egyeztetés után személyes találkozást kezdeményez a problémával hozzá forduló illetve jelzett személlyel. A jelzőtől kérni kell jelzésének írásban történő megtételét is.
A családgondozó az igénybevétel előtt tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára

• a biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről,
• az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
• panaszjog gyakorlásának módjáról,
• az ellátotti jogviszony megszűnésének eseteiről,
• a szolgálat házirendjéről,
• arról, hogy az ellátás igénybevétele térítésmentes,
• a jogosult jogait és érdekeit képviselő ellátottjogi képviselőről, társadalmi szervezetekről,
• a jogosult és hozzátartozója az igénybevételkor köteles: nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról,
• adatokat szolgáltatni az intézményben e törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz,
• nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

A Családsegítő Szolgálat nyitva tartási rendje:

hétfő - csütörtök: 7.00-15.30
péntek: 7.00-13.00

Ügyfélfogadás:

kedd: 14.00-15.30
szerda: 1100-1200