Településfejlesztési Koncepció Egyeztetése - Tervezői válaszok

Tervezői válaszok Tárnok Településfejlesztési koncepciója felülvizsgálatának egyeztetési anyagáról szóló partnerségi egyeztetés keretében beérkezett véleményekre

Tárnok Nagyközség Önkormányzata 2020. decemberében közzétette a 2013-ban készült és elfogadott Településfejlesztési koncepció felülvizsgálatának egyeztetési anyagát partnerségi véleményezés érdekében.

2020. december 31-éig még a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 165. § (1) bekezdése volt érvényben, amely lehetővé tette a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól való eltérést és az elektronikus egyeztetést.

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus járvány miatt 2020. novemberében ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településrendezési eljárások további, személyes jelenlétet nem igénylő lefolytatásának lehetőségeiről gondoskodik az alábbiak szerint a veszélyhelyzet 2021. évi fennállásnak idejére.

„2. § (1) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően

b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,

c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, videókonferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton”.

Mivel az említett jogszabályok jelenleg nem teszik lehetővé a személyes jelenlétet igénylő közmeghallgatást, amit nagyon sok véleményező igényelt volna, Polgármester úr és Dr. Oláh M. Zoltán tervező úr video közvetítéssel tájékoztatást adott a Településfejlesztési koncepcióról. Az ismertetés az alábbi linken található:

https://www.youtube.com/watch?v=n0IVV-WhsrA

Javaslom, nézzék meg az előadást, és olvassák el az alábbi tájékoztatást annak érdekében, hogy tisztában legyenek a település távlati fejlesztési elképzeléseivel, és azok indoklásával.

Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelően lefolytatott, az előírt 15 nap helyett több mint egy hónapig tartó véleménynyilvánítási lehetőséggel élve száznál is több észrevétel, javaslat érkezett be az Önkormányzathoz a koncepcióval kapcsolatban.

Bár a Polgármester úr minden beérkezett véleményre egyenként válaszolt, az elektronikus úton beküldött, településfejlesztési szempontból értékelhető javaslatokra összefoglalva, de az egyes témákra külön kitérve adjuk meg tervezői válaszainkat.

A beérkezett vélemények alapján láthatóan magyarázatra szorul a Településfejlesztési koncepció fogalma.

A Településfejlesztési koncepció a településrendezési eszközöket megalapozó, általában 15-20 évre kitekintő, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, a település fejlődési irányait meghatározó önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A helyi önkormányzat településpolitikai elképzeléseinek, célkitűzéseinek olyan összefoglaló dokumentuma, amely a település természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti adottságait figyelembe véve meghatározza a helyi önkormányzat fejlesztési elképzeléseit és településrendezési cselekvési programját. A koncepció a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, műszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálja.

A fogalom-meghatározásból is látható, hogy a koncepció nem a település napi problémáinak orvoslására hivatott, mint pl. helyenként az utak aszfaltozása, a járdák töredezettsége vagy hiánya, az illegális hulladéklerakás problémája az Öreghegyen, vagy a csapadékvíz-elvezetés aktuális gondjai. Ezek az Önkormányzat napi szinten megoldandó feladatai, amelyeket – az anyagi lehetőségek függvényében – folyamatosan igyekszik teljesíteni.

A koncepció a kialakult adottságokra épül, tehát a helyi sajátosságokon túlmenően a jelenleg hatályban lévő településrendezési eszközöket is figyelembe kell vennie.

Tárnokra a 100/2014. (VII. 4.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv van érvényben, amelynek Leírása a 2014 évi elfogadásakor a településszerkezet fejlesztésének legfontosabb elhatározásait az alábbiak szerint határozta meg:

• az egymástól elszakadó településrészek közötti beépítetlen belterületek beépítésre szánt területként történő felhasználásával összefüggő szerkezet kialakítása, ennek keretében Ófalu és Liget közötti kapcsolat létrehozása az Odlúk terület beépítésével, a Hazatérők útja és a Berki környezetében a szerkezeti kapcsolatok erősítése, a Benta két oldalán elterülő településrészek keresztirányú szorosabb összekapcsolása;
• a belterületi sávok közötti Benta-patak menti mélyfekvésű, fás, ligetes rétek megőrzése, a Benta völgye, mint öko-folyosó magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott korlátozásait felhasználva ökopart létrehozása, természetközeli zöldfelülettel, vízfelületekkel a település központi zöldterületeként értelmezve, használva, idegenforgalmi célra is hasznosítva;
• az ökoparthoz kapcsolódóan új közösségi, rekreációs funkciójú területek kijelölése;
• turisztikai fejlesztések a Falu történeti értékeire és karakterére támaszkodva a Benta völgyi természetközeli területeken, a kőfejtő, valamint a körülötte lévő pincesorok adottságainak kiaknázásával;
• új lakó-, településközpont- és zöldterületek létrehozása az Odlúk területén és a Berki térségében, amelyek Tárnok új központjaiként alakítandók ki;
• a távlatban az ökopart irányába forduló új beépítés lehetővé tétele a Benta mindkét oldalán új vegyesforgalmú utcák, és helyenként arra nyíló új lakótelek-sorok létrehozásával;
• összefüggő vegyes területek kijelölése a Polgármesteri Hivatal környezetében és a Rákóczi út – Hazatérők útja, valamint a Sóskúti út – Berki út mentén;
• a lakóterületek differenciált meghatározása, a Faluban falusias, az Odlúk területén, a Berki térségében és a Dózsa György út egyes szakaszain kisvárosias, a település további területein kertvárosias besorolással;
• kereskedelmi, szolgáltató jellegű telephelyek kialakítása a Sóskúti út mentén az átmenő forgalom kihasználásával és az M7 csomópontjától keletre, teret adva a lakóterületeken működő létesítmények áttelepüléséhez is;
• összefüggő, nagy ipari gazdasági területek kialakítása az autópálya csomóponttól délre;
• a Vereckei út gyűjtőútként való kiépítése a Dózsa György és a Sóskúti út között a kereszt irányú kapcsolatok erősítése érdekében;
• a tervezett beépítésre szánt területek feltárására új gyűjtő- és vegyesforgalmú utak kijelölése;
• az optimális tájhasználat érdekében a mezőgazdasági területek differenciált besorolása (hagyományos mezőgazdasági területek, tanyás térségek, kiskertek, védendő tájhasználatú területek).

A Településszerkezeti terv a - mellékelt képen szereplő - távlatban megvalósítható fejlesztési területeket jelölte ki.

A Településfejlesztési koncepció felülvizsgálata során e területeken túlmenően egyetlen további fejlesztési terület kijelölésére sem került sor, sőt az önkormányzati igények és a tervezői javaslatok a fejlesztések területi kiterjedésének a visszafogására irányulnak. Mint a koncepció megfogalmazza:

„A településfejlesztés célja a természeti környezet megóvása, optimális hasznosítása, a természeti értékek életben tartása, a természetközeli környezethez való lakossági hozzáférés biztosítása, ezáltal az életminőség javítása. A fejlesztés során cél az épített infrastruktúra bővítése a további terület felhasználás minimalizálásával. A beépítésre szánt területeken cél a beépítési lehetőségek ésszerűbbé tételével optimálisabb terület-felhasználás elérése. Az infrastruktúra fejlesztésében cél a közlekedés korszerűsítése, a közlekedési kapcsolatok lehetőségének jobb kihasználása, a főváros körüli gyűrűirányú útvonalak gazdasági potenciájának hasznosítása. Cél a településen belüli közlekedés javítása, a településszerkezet fejlesztése a Benta két oldalát összekötő útvonalak kiépítésével. A közterületi hálózat fejlesztése – utcák és közterek által – elősegíti a településszerkezet kiegészülését, a központ kialakítását, az összefüggő, teljessé váló település elérését.”

Fentiek alapján az önkormányzat iránymutatása alapján felülvizsgálatra kerülő Településfejlesztési koncepció céljai teljes mértékben egybeesnek a beérkezett észrevételek alapján megismert lakossági igényekkel.

A partnerségi észrevételek általában az alábbi témákra vonatkoztak:

• a település városiasodása, lakosságszám növekedése, betelepülés
• az Odlúk területének beépítése,
• „tömbházak” megjelenése egy falusias jellegű településen,
• a Benta-patak természeti környezetének megóvása,
• átmenő forgalom növekedése, új összekötő utak, tömegközlekedés fejlesztésének szükségessége.
• A lakosságszám növekedését nem a Településfejlesztési koncepció segíti elő, hanem Tárnok földrajzi elhelyezkedése, és a napjainkban megfigyelhető, valamint a közeljövőben prognosztizálható gazdasági, társadalmi folyamatok, a szuburbanizáció folytatódása, a nagyvárosokból való kiköltözés, és a távolabbi vidékekről érkező, a Fővárosban és környékén munkát vállaló, de a falusias környezetet kedvelő lakosság betelepülése. A statisztikai adatok szerint 2019-ben az élveszületés 115, a halálozás 111 fős adataival szemben a belföldről történő odavándorlás 486, az elvándorlás 325 főt jelentett, azaz az évi 4 fős természetes szaporodás mellett 161 fővel szaporodott Tárnok lakosságszáma a vándorlási különbözet következtében. Ez az adat 2018-ban 5 fős természetes szaporodást és 176 fős vándorlási különbözetet jelentett az alig több, mint 10.000 fős népességszámhoz viszonyítva, ami hasonló vándorlási kedv mellett igen jelentős lakosságszám növekedést jelenthet 10-15 év távlatában.

A koncepció nem tervezi Tárnok várossá fejlesztését, de felkészül a várható lakosságszám-növekedésre a települési infrastruktúra-rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal. Ennek egyik, talán legfontosabb részét képezi az Odlúk, mint új településközpont ütemezett megvalósítása, amely helyet adhat a későbbiek során szükségessé váló intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények elhelyezésére.

• Az Odlúk, mint Tárnok legnagyobb összefüggő, központi helyen fekvő beépítetlen területe az Önkormányzat tulajdonát képezi, és így lehetőséget biztosít a tudatos, átgondolt, gazdaságos, fenntartható településközponti fejlesztésre. A területen a koncepció (és az arra épülő Szabályozási terv) lehetőséget kíván biztosítani a települési szintű intézményeken, egyéb ellátó létesítményeken kívül bizonyos lakás célú fejlesztésre is egyrészt egy élettel teli településközpont megvalósításához, másrészt a „városiasabb” jellegű beépítésmóddal épülő lakásokat kedvelő népesség befogadására. Ez nem kizárólag a betelepülők számára biztosíthat korszerű lakókörülményeket, de a tárnoki időskorú lakosság számára is megoldást jelenthet az általuk már nem fenntartható kertes házuk kiváltására, vagy pl. az ifjabb korosztály első lakáshoz jutásának elősegítésére.

A tervezett beépítés kedvező átmenetet kíván teremteni a Falu déli részén megépült családiházas lakóterület és Tárnokliget fokozatosan intenzívebb jellegben beépülő településközpont vegyes területei között. Ennek érdekében a beépítési sűrűség és a tervezett épületmagasság az Odlúk elnevezésű terület középső sávjában a legnagyobb, a terület szélei felé pedig egyre csökken. Az északi oldalon a családiházas lakóterülethez történő illeszkedés érdekében a korábbi tervekben szereplő sorházas beépítés helyett egy teleksor visszasorolására tettünk javaslatot a családiházas beépítési jelleg engedélyezésével.

• A koncepcióban szereplő „kisvárosias beépítésmód” nem Tárnok városiasodását kívánja elősegíteni, csupán egy településtervezésben alkalmazott fogalomhasználat a kertvárosias és a falusias beépítés mellett.

A Tárnok közigazgatási területére hatályban lévő Helyi Építési Szabályzat szerint az Odlúk területének túlnyomó részén már jelenleg is kisvárosias beépítés engedélyezett 12,5 méteres épületmagassággal, kisebb részén településközpont vegyes terület 70%-os beépíthetőséggel, és szintén 12,5 méteres épületmagassággal.

A most készülő tervek szerint a terület északi, az Álmos utcai lakótelek-sorhoz csatlakozó részen tervezett kertvárosias beépítésű területsávban 30%-os beépíthetőség és 5,5 méteres épületmagasság lesz előírva, a beépítésmód és a teleknagyságok pedig a szomszédos telekosztáshoz igazodnak. Ettől délre egy kisvárosias lakóterület tervezett 40%-os beépíthetőséggel és 7,5 méteres maximális épületmagassággal, s a kialakítható legkisebb telekméret e területen 2000 m².

A Vereckei utca északi oldalán kialakuló településközponti vegyes területsávban 40%-os beépíthetőség és 10,0 méteres maximális épületmagasság tervezett 1600 m²-es legkisebb kialakítható teleknagysággal, míg az Odlúk középső, legintenzívebben beépíthető sávjában 50%-os beépíthetőséggel és 16,0 méteres maximális épületmagassággal javasolt a városi intézmények kialakítása 1800 m²-es legkisebb telekméret mellett.

Mint a fenti adatokból látható, a Koncepció, és az annak alapján kidolgozott Szabályozási terv jelentős mértékű visszalépést irányoz elő a ma érvényben lévő szabályozáshoz képest, sehol nem tervezett 4-5 emeletes épület! Az Odlúk területén kívül pedig egyetlen területen sem javasol a koncepció új „tömbházas” beépítést a hatályban lévő településrendezési eszközökben már szereplő kisvárosias lakóterületeken, vagy településközpont vegyes területeken túlmenően.

• A Településfejlesztési koncepció – mint már korábban említettük – a természeti értékek megőrzését kiemelten fontosnak tartja. Tárnok nagy értéke a Benta-patak mentén kialakult természetközeli sáv, amelynek megőrzése elengedhetetlen. Mivel ez a terület az országos ökológiai hálózat részét képezi, országos természeti és tájképvédelem alatt áll, tehát beépítése szóba sem kerülhet.

A koncepcióban ismertetett Ökopart javaslat nem egy új elképzelés, az már a 2013-ban elfogadott koncepció részét képezte. A települési zöldterületként megőrzendő patak menti területsávról így ír a koncepció tervezete:

„A völgy vízfelületeivel, további víztározók, tavak létrehozásával, a vízpartok növényzetének, faállományainak tudatos befolyásolásával, a rétek és legelők körültekintő művelésével és használatával, gazdasági lehetőségeit nem elvesztve válhat a település központi zöldterületévé. Olyan zöldterület lehet a Benta völgye – elsősorban az azt körülölelő lakóterületeken élők számára –, amely sajátos, tágas, természetközeli hely, valódi élmény a helybéliek, a nagyvárosból kiköltözők és az idelátogatók számára. A terület így egyszerre a település zöldfelülete, gazdaságilag – korlátozottan bár, de – hasznosítható mezőgazdasági terület, és az ökoháló védett természetközeli területe is.”

A beérkezett vélemények szerint „A legtöbb jelenleg itt lakónak teljesen megfelel a Benta és környezete (az a szép nagy zöld beépítetlen terület) úgy, ahogy most van.” A koncepció e terület fejlesztését a meglévő növényállomány megtartásával, a vízfelületek, és az azokhoz kapcsolódó természetközeli területek bővítésével, az őshonos növényzet alkalmazásával kívánja elérni, de 10-15 éves távlatban már elvárható a kevésbé rendezett területek esztétikusabbá, a lakosság minden rétege számára használhatóbbá tétele, fizikailag elválasztva a ma egymást zavaró területhasználatokat. Természetes és környezetbarát anyagok felhasználásával alakítható ki a területen a sokak által is igényelt sétány, piknikhely, kutyafuttató, lovas ösvény stb. A természetes jelleggel kialakításra javasolt új vízfelület segítheti a terület elöntésveszélyének csökkentését, a belvíz-problémák megoldását és a tó környezetében egy kellemes pihenő park létrehozását, amely szervesen kapcsolódhat a patak-parti sétautakhoz, és a település egyéb zöldterületeihez, különösen az Odlúk területén kialakításra kerülő közkertekhez, fásított sétányokhoz, közparkhoz. Ez kicsit túlmutat a rendszeres karbantartáson!

A hatályos tervekben is szereplő lakóterület fejlesztési javaslatok a Benta környezetét oly mértékben érintik, hogy a jelenleg korlátozott használatú mezőgazdasági terület besorolású sáv szomszédságában elterülő, a Falu részét képező lakóterületek Benta felé néző – valljuk be őszintén, nem túl esztétikus – hátsókertjeinek a megosztásával, illetve azok takarása érdekében javasolt egy új lakótelek-sor, egy korszerű és egységes jellegű családiházakból álló térfal kialakítása. Ez a Benta-patakkal párhuzamosan új vegyesforgalmú, forgalomcsillapított utcák, sétányok kialakítását jelenti, egyoldalú, laza kertvárosias beépítéssel. Az itt elhelyezhető lakóépületek korlátozott épületmagassága miatt nem zavarják majd a Benta irányából a Falu látványát, viszont egyfajta lezárását képezik a szomszédos lakóterületeknek, amelyek jelenleg hátsó felükkel fordulnak a csodás természeti környezet felé.

• A hatályos Településszerkezeti és Szabályozási terv a horgásztótól délkeletre, a Berki és a Sóskúti út között húzódó réten jelentős területigényes fejlesztést irányoz elő. A területen belül kertvárosias és kisvárosias lakóterületek, településközpont vegyes területek és tervezett gazdasági területek egyaránt kijelölésre kerültek. Az Önkormányzat lehetőség szerint – a várható kártalanítási igények függvényében – e terület beépítésre nem szánt területté történő visszaminősítését tervezi.
• Gazdasági célú területek az autópálya csomópont környezetében vannak kijelölve, amelynek ütemezett beépítése számos új munkahely létrehozását, és ezzel jelentős adóbevételeket biztosíthat a település számára, amely elengedhetetlen a jelenlegi lakosság igényei kielégítéséhez és a távlatban várhatóan megnövekedő lakosság infrastruktúrális ellátásának megteremtéséhez.
• A Dózsa György úttól Martonvásár irányába kiváló termőhelyi adottságú termőföldek találhatók, amelyek beépítése jogszabályi előírások miatt nem lehetséges. Ezért javasolja a koncepció e területek mezőgazdasági hasznosítását, és a szomszédos térségben tervezett gazdasági területeken az ehhez kapcsolódó esetleges feldolgozóipari létesítmények megvalósítását. E terület kiválóan alkalmas lehet jelentős szerepvállalásra Tárnok, a környező települések, és nem utolsó sorban a közeli Főváros helyi piacaként a lakosság élelmiszerellátásában.
• Az Öreghegy Tárnok volt zártkerti területe, ahol a kiskertes gazdálkodást sajnos szabályozatlan módon egyre inkább az ottlakás váltja fel.

A terület viszonylag olcsó ingatlanjai odavonzották a kevesebb pénzzel rendelkező lakosságot, akik úgy gondolták, az Önkormányzat majd kellő lakossági nyomásra fejleszti e térséget. Mivel azonban e nagy kiterjedésű terület Tárnok külterületéhez tartozik, és akár csak részleges belterületbe vonása sem valósítható meg a Budapesti Agglomerációt szabályozó törvény előírásai alapján, a terület fejlesztése a távlatban is csupán korlátozott lehet, hiszen ezt megelőzően a belterületen még számos, az Önkormányzat számára kötelező feladat vár megoldásra. A volt zártkerti terület tervszerű fejlesztésének gátját jelentik a kialakult minimális útszélességek, amelyek sem a biztonságos közlekedést, sem a telkek teljes közműellátását, sem a területen lakók egyéb ellátását (tűzoltó, mentő, hóeltakarítás stb.) nem képesek kiszolgálni. A területen ingatlannal rendelkező tulajdonosok viszont általában nem hajlandók a feltáró utak elvárt szélességének kialakítása érdekében saját telkükből a szükséges területsávok leadására, így a megfelelő úthálózat kialakítása a közeljövőben nem megvalósítható. Nincs a területen kereskedelmi ellátás, nincsenek szolgáltatások, messze van az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, nincs tömegközlekedés, így az ottlakás csak jelentős kompromisszumok vállalásával lehetséges. A terület fejlesztése csupán a Sóskúti út mentén képzelhető el további gazdasági tevékenységek letelepedésével, illetve a terület adottságainak (kőfejtő, pincesorok, szabadtéri színpad) kihasználásával a turizmus terén lehetne eredményeket elérni.

Mivel azonban ezen értékek többnyire magánkézben vannak, az Önkormányzat csak ösztönözni és támogatni tudja a tulajdonosokat e téren.

• Fontos és nehéz feladat Tárnokon a forgalom várható növekedéséből adódó problémák megoldása. A koncepció – a hatályban lévő településrendezési eszközök elhatározásait alapul véve – tett javaslatot további keresztirányú utak távlati kiépítésére. Ezek közül a Vereckei utca már régóta tervezett gyűjtőút, amely az Odlúk településközponti beépítése esetén különösen fontos összekötő útja lehet a falu széttagolt településrészeinek egy újabb kapcsolatot biztosítva a Dózsa György út és a Sóskúti út között.

A további javasolt keresztirányú utak elsősorban inkább kerékpáros és gyalogos forgalomra tervezettek, de szükség esetén korlátozottan a gépkocsi forgalom elvezetésére is alkalmas műszaki megoldással. Az új utak majdani kiépítése nem jár a forgalom növekedésével, csupán az akkorra várható forgalom megoszlását eredményezheti. A javasolt utakra viszont az elmúlt évek során tervezett lakóterületek beépítése esetén szükség lesz, mert a gépkocsik száma nem korlátozható, a forgalom viszont nagyobb kárt okoz, ha a meglévő utak már nem tudják elvezetni, és rendszeresen dugók alakulnak ki. A fejlődést megakadályozni nem lehet, viszont ésszerű keretek közé terelni lehet.

Bár a hatályos Településszerkezeti terv még tartalmazza, de a tervezett országos közlekedési hálózatnak már nem része a Dózsa György úttal párhuzamosan, attól nyugatra tervezett elkerülő út. A korábban térségi célokra tervezett agglomerációs elkerülő útgyűrű részét képező út megvalósítása már sajnos központi költségvetésből nem várható, jelentős költségigénye miatt pedig az önkormányzati megvalósítás a közeljövőben nem reális lehetőség, így a Dózsa György út jelentős helyi és átmenő forgalmának kiváltása nem várható.

Javasolt a településen belül a tömegközlekedés lehetőségeinek a bővítése, akár egy helyi buszjárat megvalósításával, akár egy M7 autópályán keresztül a Fővárosba tartó újabb buszjárat indításával. Fontos feladat a vasútállomás és a sűrűn beépült lakóterületek közötti kapcsolat erősítése, amely szintén elsősorban tömegközlekedéssel javasolt, de a kerékpáros és gyalogosforgalom biztonságos elvezetése is elsőrendű fontosságú. A tervezett intézmények parkolási igényeivel a létesítmények tervezésekor számolni kell, és elsősorban telken belül, szükség esetén forgalomcsillapított utcákban lehet a szükséges mennyiségű gépkocsi tárolási lehetőségét biztosítani.

• A Településfejlesztési koncepció nem tartalmaz ütemezést, hiszen csupán a távlati fejlesztési irányok meghatározására hivatott, és nem a megvalósítás konkrét lépéseit határozza meg. Az egyetlen fejlesztési lehetőség a közeljövőben az Odlúk beépítése, ami az Önkormányzat elhatározásától és anyagi lehetőségeitől függ, a további területfejlesztési javaslatok a lakosság, az ingatlantulajdonosok lehetőségei függvényében kerülnek majd megvalósításra, hiszen a hatályos településrendezési eszközökben szereplő lakóterület fejlesztések korábbi lakossági kérelmek alapján kerültek a tervekbe, már évek óta építési jogot biztosítva e területek tulajdonosai számára.

Érd, 2020. január 25.

Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt.